CIKKEK

Palotási pontyhorgászat, a sikeres bojlizás 2023-ban

Élménybeszámoló a Palotási pontyhorgászatunkról

Pontosan a nyár közepén július 14-én érkeztünk meg a Palotási Víztározóra a párommal Pannával, akivel már bő 5 éve együtt vallatjuk ezt a vizet. Én a bojlis módszerek közül a csónakkal való behúzást preferálom, addig Panna a method feeder horgászatban érzi magát igazán otthon.

A tó:

Aki esetleg nem ismerné a Palotási tavat, amely már évtizedek óta a nagy halak birodalmaként ismeretes, annak leírom, egy borzalmasan nehéz 70 hektáron elterülő vízről van szó. Vadregényes környezettel, ugyan is a horgász állások a nádba vannak bevágva. Nem könnyű feladat a kapásig eljutni, hiszen rettenetesen frontérzékeny vízről beszélünk, ahol szép számmal akadnak nagy testű halak. Nem csak pontyból, de hatalmas (80-90 kg) harcsákból és 20+ os amúrokból is akad bőven. Egy kalap szerencse mellé jó ha az ember A, B és C tervel is készül, hogy miért ezt majd később kifejtem.

Megérkezés és helykeresés:

Kora reggel érkeztünk a partra, ahol alig találtunk helyet. Szerencsére azért jól ismerjük a tavat így nem volt gond, hogy nem a „kedvenc” szakaszunkra tudunk letáborozni 6 napra, hanem teljesen ellenkező oldalon. Ha ismered a tavat akkor tudni fogod a köves út és a spicc közé táboroztunk egy igen „kellemetlen” fekvésű állásra, ugyan is nem merőleges a hely, hanem egy kicsit a tó bal oldala felé áll, így nehezített a pálya, mivel nem nagyon szeretnénk a szomszéddal össze akadni ezért pontosan be kellett mérni, hova tegyük a bóját. Gyors kipakolás és irány Tibibácsi (az egyesület elnöke) büféje ahol köszönés és egy kis beszélgetés után irány vissza csónakot pumpálni… El is telt a nap első fele, nem siettem itt vagyunk 6 napot. Szomszédokkal megbeszéltem hova horgásznak, mik a tapasztalatok. Irány a csónak, tapogató rúd, gps a távolságmérésre, dőlőbója, H bója. 150 méterre jutottam ahol elsőnek elkezdtem tapogatni, de kb 70-80cm iszapot találtam, vissza mentem 30 métert de ott sem volt jobb a helyzet. Jobb és bal oldalt látom a többi bóját, de azok 200 körül lehetnek. Irány 190 méter itt már talán jobb volt a talaj de az iszap büdös. Menjünk tovább kereken 200 méter. 60 centi iszap után keményebb a talaj, iszap is elég jó illatú. Menjünk be 210 re de a helyzet ugyan az mint 200méteren, ezért úgy döntöttem 201 méteren leteszem a bóját. Letettem majd körbe körbe szépen kifelé haladva a bójától letapogattam mindent amit lehetett. Fixen volt egy 20 méter átmérőjű placcom ahová tudok horgászni. 2,8 méteres vízmélység.

Alapozó etetés és szerelék elhelyezés:

Az én taktikám 2 botnál az, hogy a bója tövét megszórom maggal és körbe dobálom bojlival. Jobb oldali szerelékemet itt a bójától tovább húztam 2-3 méterre és oldalirányba kb 5 méterre. PVA hálóban 4 szem egész és 2 szem felezett bojli, majd amint lent van a szerelék egy kanál főtt repcét rá dobok. A baloldali szerelékemet szintén oldal irányba 5 méterre, de a bójától a parthoz közelebb 2-3 méterrel tettem le. Itt is PVA 4 szem egész és 2 szem felezett bojli, majd amint leért a készség itt is került rá egy kanál repce. Néhány bojlit random távolságokba szét dobáltam még. Első napra ennyi elég is. Botok helyén, swingerek beállítva jöhet a sátor állítás.

A másik állás

Baloldali szomszéd elment, elmondásuk alapján 1 hét alatt egy pontyot sikerült fogni. Etetőhajóval húztak 2-2 botot kb 200 méteres távolságba ahol én is voltam… Bizalomgerjesztő, de tudjuk jól, a horgászatban 1 méter is számít. Panna a szomszéd helyére be is rendezkedett. Feederesként felkerült a saját bojlink, igényesen pop-uppal. Jöhet nála a dobálás és helykeresés. A víz itt viszonylag gyorsan mélyül, de a köves útnak itt van vége, ezért vigyázni kell a 20-as főzsinórral. 70-80 méteres távolságokat dobált, ha a szomszédnak messziről nem jött, majd akkor közelebbről ő akaszt! Alapozó etetés neki is meglett. De a kánikulában elég kimerítő 20-30 perceként dobálni, ezért kitolta az időintervallumot és ritkábban dobált.

Kánikula és az eseménytelen napok

Rekkenő hőség van, nekünk annyi szerencsénk, hogy úgy körbe vesznek a fák, hogy egész nap van árnyékunk. Persze a csónakba újra húzásoknál és az első napi helykeresésnél leégtem.. Pedig már annyiszor megfogadtam, hogy naptej.. sőt van is nálunk mindig, de persze ez a legutolsó amire az ember gondol. Édesanyám ha kint lenne.. bezzeg ő egyből rám parancsolna, hogy kend be magad, addig el ne indulj. De őt otthon van! Eltelt 2 nap, persze nem unatkoztunk, ugyan is kihoztuk a kiskutyánkat, akiből vérbeli horgász vizslát fogunk faragni. Ő nagyon jól érezte magát az elmúlt napokban, meg az egész túra alatt. A halak mintha éreznék, hogy hétvége van. Tele a tó, rekkenő a hőség (33-35 fok), a légnyomás pedig 1020 és beton stabil… Mondhatni azt is, hogy teljesen feleslegesen ülünk kint. De ilyet nem mondunk, könnyebb mindig másra fogni a kudarcot. Elhatároztuk, hogy a 3 nap taktikát váltunk!

Kudarc beismerése és a taktika váltás

Eljött a 3. nap reggele, ahogy kinyitottam a szemem a sátorban már azon agyaltam milyen módosításokat fogunk eszközölni. Panna feladta a feederezést a szomszéd állásban, igaz neki már volt értékelhető hala. Úgy döntöttünk 3 botra váltunk és a 3. botot ő fogja menedzselni. Kivettem a két botot és felszereltem a 3. bojlis botot is. Súlyokat lecseréltem, eddig 115 grammos ólmokat használtam, most más formájú 90 grammos ólmokat tetem fel. Az előkémet is lecserélem… Ezekre az előkékre pedig büszke vagyok, mert nem nagyon láttam még haveri társaságban sem, hogy használják és sokan kérték már, hogy mutassam meg hogy kötöm. Nem részletezném túlzottan, eddig amit használtam az 20 cm 30 as fluorocarbon mindkét oldalán krimpelt előke, majd a végén egy 5 centis fonottal loop rig. Egész merev de az utolsó 5 centi a horognál már lágy. Sajnos ez most ugrik, főleg azért is, mert a horog öblénél kötést és gumit is használtam, de sokszor észrevettem, hogy a szárig fel van csúszva a hajszálelőke.. Ez pedig azért van, mert a pontyok kifújják a csalit a bajszál előke felcsúszik… Én ökör… és csak 3 nap után vettem észre.. Nem baj, jöjjön egy drasztikusabb változtatás. 40 es fluorocarbon, új 4-es horog, nincs kegyelem! Elég merev, szinte a hajszál eltolja a bojlit a horogtól! Mehet rá a befordító, középre dobok egy gomi nehezéket, gőz fölött kimerevítem. Adtam neki még 5 centit, az előzőhöz képest így lett egy 30 centis teljes flurocarbon előkém. Lelki szemeimmel azt vizionáltam, hogy a 110 grammos ólom lehet annyira behúzza az iszapba az egész előkét, hogy hiába túrja a ponty mélyen az iszapot, nincs elég távolság a biztos akasztásra. Így aztán lett egy 80 grammos ólom mellette egy 30 centis merev előke. 3 bot tripla esély. Mindhárom boton a saját bojlink természetesen. Estére újra húztam a 3 botot. Szokásos helyek, bal és jobb oldala a bójának, valamint Panna úgy döntött a bója tövétől néhány méterrel kijjebb tegyem le az övét.

23:30 álmodom vagy valóság?

Itt a harmadik éjszaka. Már több mint egy órája ágyban voltunk. Nem tudtam eldönteni ébren vagyok vagy álmodom, de valami nagyon sípol és a kutya is felpattant aki persze Pannával alszik. Kinyitom a szemem és a sátorban pompáznak a színek, villog a jelző 1-1 csippanás majd „run”…… Fejlámpa fel, kutya nyakába a világítós nyakörv, mert ugye még elég kicsi és nem kellene őt egész éjszaka keresni, ha elkószál. Odaérek a botokhoz és látom a jobboson fut elég szépen. Mivel csónakból nem fárasztok éjszaka melles fel és irány be. Egy a küzdőtér és igazán ez ad adrenalint, mikor mellig érő vízben fárasztasz. Egy gond van csak… bogarak! Kegyetlen, mert ahogy a fejlámpa világít özönlenek az arcomba a szemetek...nem baj van UV fény a lámpán a zsinórom pedig sárga így legalább azt látom. Merítő mellettem lebeg. Szép küzdelem... érzem, hogy rázza a fejét. Ahogy kijjebb jött meg is vadult, 3-4 kirohanás úgy, hogy még a halat nem láttam. Aztán szépen feljött, gyönyörű amur! 10 fölött lesz ránézésre is, bár sok esetben túlbecsülöm. Közel jött, szinte már lebeg. Merítővel oldalba bököm, rohant is vagy 15 métert. Jolvan cimbora van még benned erő. Újra közel van, fejét már ki is tudtam emelni, újra megböktem, de a rakétákat begyújtotta és ismét lefutott egy jó 10 métert. Ebből a mutatványból még hármat tartogatott utána szépen fordult a merítőbe! Megvagy!!! Mérlegelés után kiderült, hogy kereken 15 kg. Gyönyörű és hatalmas testű amur!

23:30 menetrendszerűen?

A másnap ismét eseménytelen volt, de már most 1-2 hatalmas dévér megzavarta a semmittevésünket a parton! Eljött a 4. éjszaka, 3 bot újra húzva. Talán már aludtunk mikor nem csippanásokra, hanem határozott vonyításra ébredtünk! Kutya nyakába a világítás, Pannával megyünk a bothoz. Szintén a jobbos, de ez most fut… nagyon fut! Órára ránézek, 23:30… Tegnap ugyan ekkor sült el a jobbos! Melles fel, most Panna világít a partról, hogy ne egyek meg 500 bogarat. Megyek küzdeni! A vízben állva egyébként már nem volt annyi bogár így tudtam világítani rendesen. Nem érzem nagynak, kezes bárány, de nyilván 1,3 m vízben ő is elkezd derekasan küzdeni. A kétoldali nádfalat tegnap az amur is kinézte, de én nem engedem őt sem. Viszonylag gyorsan bele fáradt a harcba szerintem 10 perc alatt kint volt 200 méterről a hal. Merítésnél sem gondoltam túl nagynak. Merítőszárak kihúzva és háló feltekerve, vontatom a vízben a tükröst. Mielőtt emelném a vízből a bölcsőbe Pannának viccesen megjegyzem, hogy sajnos ez egy ilyen tepsibe való ponty, sajnos nem nagy! Ahogy emelem a bölcsőbe felcsillant a szeme és a mosolya a holdig ért! „ Ez tepsibe való?!” Mérlegelésnél kiderül 14,9 a mérlegelő 1,8 szóval 13+ gyönyörű tükrös!

A szörny!

Eljött az 5. nap reggele, nem volt eddig túl bőkezű nekünk a tó, de taktika váltás után már jönnek szépen az eredmények. Ha pedig jönnek, akkor nem változtatunk most! Viszont kezdtem nagyon furcsállni, hogy csak a jobb oldali botról jött hal eddig. Pedig azon kívül van még kettő! Néhányszor néztem a bóját távcsővel az elmúlt napokban és volt olyan időszak amikor túlságosan el volt dőlve a bója. De ma valahogy szokatlanul furcsán áll már órák óta! Nézzük csak mi történhet? Rosszul áll a bója, lehet nem csavartam össze rendesen és víz ment bele, lehet elfáradt a műanyag és lassan el is fog törni? Nincs hal a bójáról és mellőle.. Mindegy, majd este mikor újra húzok megnézem mi lehet a baja. Pont a másik álláson vagyunk nézzük a halmozgásokat, persze a jelző nincs nálam, mire vissza megyünk a táborba arra lettem figyelmes, hogy mind a 3 boton a swinger le van esve..?! Bele úsztak a kacsák szerintem, igazít bot vissza tesz, de a középső nem akar helyén maradni. Tekerek rajta most feszes. Vissza teszem pitty… jól van túl feszes majd igazodik… pitty… pitty és pitty … ez hal lesz! Nagyon óvatosan megint pitty.. Pannával össze nézünk… keszeg… már megint addig kóstolgatta a bojlit, hogy felakadt rá. Ott hagyom hátha leveri magát, aztán ismét pittyen egyet, de már most nem esik vissza a swinger, aztán feszül szépen feszül majd visít! Megemeltem a botot, de elakadt …. mi a franc áll amint lebetonoztak… de hát ott nincs akadó..! Aztán megindult, a gát felé, olyan erővel amit én még horgászbotot tartva a kezemben nem éreztem soha! A damil vágja a vizet mintha egy szörföst húznának motorcsónakkal! Melles fel, szólok Pannának, hogy gyere mert ez egyedül nem fog menni! Éreztem hogy fenéken megy! Kegyetlenül megy, én már majdnem nyakig állok a vízben mikor is sikerült vissza fordítani a gát felől! Féltem, hogy össze szedi mindenki szerelékét! Érzem, hogy a fenéken cirkál és egyszerűen bármit csinálok, mintha autó után lenne kötve a zsinór! Az orsó füstöl, a bot karikában hajlik a damil pereg. Próbálom fokozatosan fékezni, de az orsó tönkre megy már szinte recsegett. Nem kicsi, de legalább brutálisan nagy! Eltelt 30 perc a karom leszakad, átadtam Pannának a botot, tessék ilyennel még nem volt dolgod neked sem. Az arca mindent elárult, talán meg is ijedt kicsit, mert tényleg irgalmatlan erő volt még ott. Teltek a percek és a hal nem áll meg! Szóltam Pannának, hogy hozzon kesztyűt és a csomagtartóban ott van a ponyva! Ez a merítőbe nem fog bele férni, láttam már hogy csinálják, ki vontatom ameddig tudom, elkapom az alsó álkapcsát és kihúzom a partra! 40 perc küzdelem után a damil egyszer csak meglazult a bot kiegyenesedett az orsó elhallgatott… Elment…… mérgembe bevágtam a botot orsóstól a vízbe.. Ez elment…. Nem hiszem el, hogy elment…. Utólag kiderült, hogy én voltam pancser, hát az a dög rutinosan a köves útra húzott ott pedig olyan magas kő és kagylópad van, ahol azonnal el is pattant a zsinór! Szerencsére elhagyós a szerelék, szóval a big brother nem vonszol magával semmit! A melles csizmám tele ment vízzel, a karom égett a fájdalomtól, az arcunkon a csalódás és az ijedtség! Utólag lehet Pannának volt igaza, mert ő azt mondta, ez így volt jó! Nem sérült meg senki és nem biztos, hogy fel voltunk mi készülve egy ilyen halra! Igaza van! Nem vagyunk erre felkészülve és lehet tényleg meg is sérült volna valaki! De valahol el kell kezdeni! Megfogadtam, hogy kifogom! Nem most! Nem a következő alkalommal, de egyszer megfogom! De most már megvan miért nem volt hal a bóján és annak jobb oldalán!

Nincs itthon a macska, cincognak az egerek!

Elűztük a harcsát az etetésről és megindult az utolsó 2 nap a hal! Váltottunk taktikát, elzavartuk a harcsát, ha már nem is jön nagyobb hal egy borzasztóan jó peca túrán vagyunk! Elérkezett az utolsó éjszaka, persze már vártam, hogy 23:30 legyen, hátha! Hát persze, hogy nem! Reggel 4 óra múlt kicsivel jött egy pitty! Egy darab pittyenés… kinéztem a sátorból aztán még egy pittyenés. Na nézzük meg közelebbről, látom a swinger emelkedik majd komótosan vissza, aztán ismét megemeli és fent tartja… tartja és tartja… még mindig tartja aztán egyszer csak szépen, lassan de biztosan megindult! Éreztem, láttam a kapáson, hogy ez nagy és rutinos jószág lesz! Megemeltem a botot és azonnal görcsbe ugrott a gyomrom! EZ JÓ HAL! Nem gyorsan ellenben határozottan megindult papucsban és boxerben állok a parton a hal pedig annyira oldalasan megy, hogy kénytelen vagyok a ferde állás miatt teljesen ellentétes irányba menni és visszafelé tartani. A melles csizma meg a másik oldalon… Panna…! szólok hangosan. Panna gyere már kérlek! Hahó hallod? Alszik… én meg itt állok gatyában és papucsban és a túra legjobb pontya a másik oldalon. Hát jó, nem vagyok én porcelánbaba, indulás be.. Mellig érő vízben, papucsban, iszapban, boxerben de fárasztok! Jön szépen kifelé, de érzem rajta hogy nem csak erős, testes is! Szépen megérkezett lőtávolságba és mikor fordult előttem egyet kettőt cifrázott láttam, hogy egy brutál töves! Végre!! A kedvenc pontyom a vaskos töves! Megmerítettem és ahogy fordult bele a merítőbe akkor eszméltem, hogy egy bizony 20 feletti lesz!!! Panna persze már a parton áll, ahogy jövök kifelé már nevet, hogy én hogy mentem be! Papucsban, boxerben, bokáig iszaposan jövök ki! Szóltam neki, hogy ez komoly hal szóval hozza közelebb a bölcsőt és vizet merjen vödörbe! Ahogy emeltem a bölcsőbe bele kellett kapaszkodni rendesen! BRUTÁLIS! Panna botján, a bójáról jött! Mérlegelés után 24,3 kg!!!

Hatalmas töves! Az utolsó nap reggele feltette a túrára a koronát! Úgy készültünk a fotózkodásra, mintha a saját esküvőnk lenne! Természetesen a hal folyamatosan vízben volt! Lekezeltük a horog sebet, bevittük és elbúcsúztunk tőle is, mint mindegyik haltól! Több halunk már nem jött! Nem volt sok hal de boldogan tértünk haza!

A bojli

Szándékosan a végére tartogattam a bojlikról a mondanivalót! Nem titok, hogy a Palotási tóra készült a bojl és már május óta teszteltük! Alakítottunk is rajta, mert az első tesztek során nem voltunk megelégedve teljesen vele! Természetesen csak és kizárólag Sensationbaits alapanyagokból készült! Ez a bojli, amit a túrán használtunk az OCEAN+ nevet kapta! Lényegében egy igazi fehérjebomba! Magas ráktartalommal, dán halliszttel, tintahal liszttel stb.., moster crab, lazac és máj és vér aromával megspékelve plusz kilónként 50 gramm őrölt osztrigahéj! Hemoglobin kötőanyaggal! Korábban meséltem, hogy a bojli azért készült ilyennek és azért rendelkezik ekkora fehérje és tápértékkel, mert nem titkolt cél, hogy a nagy testű pontyok mellett az arra járó harcsákat is szeretnénk elcsábítani. SIKERÜLT! Tudom, hogy nincs tökéletes bojli, de nekem és Pannának ez az! Azért mert mi álmodtuk meg, mi készítettük el és mi voltunk az elsők akik hittek a bojliban! Tudjuk, hogy az alapanyagok terén nem lehet hiba! Bízunk a csaliban és szeretjük is ezt csinálni! Nem akarunk piacra törni vele, nem is szeretnénk senkinek konkurenciája lenni, egyetlen egy céllal készítjük a bojlikat! Mert szeretünk horgászni!

Külön köszönet Kurcz Gábornak, akivel ha nem sikerül megismerkedni és kialakítani egy kicsit közelebbi kapcsolatot, talán a horgászatunk is teljesen máshogy alakult volna! Panna és én is köszönjük Gábor, hogy bármikor önzetlenül segítesz! Rengeteget tanultunk tőled!

 Írta és fényképezte:  Vidra Bence